A választási megfigyelés célja, alapelvei
A megfelelően lebonyolított választások a demokrácia egyik alappilléreként elősegítik a politikai hatalom békés gyakorlását /átadását. A választási megfigyelés a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság előmozdításának fontos eszköze, ami nagymértékben hozzájárul az adott ország demokratikus intézményrendszerének megerősítéséhez, a választásokba vetett bizalom erősítéséhez, a csalások, megfélemlítés, erőszak feltárásához, a jogrendszer nemzetközi normákhoz való megfeleléséhez és gyakorlati alkalmazásához.
Az Európai Unió és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) külpolitikai céljainak megvalósítása, valamint békefenntartó tevékenysége részeként választási megfigyelői tevékenységet folytat. A választási megfigyelő missziók minden esetben függetlenek és pártatlanok, nem avatkoznak be a választási folyamatba. A választások megfigyelésének kettős célja van: értékelni, hogy az adott választások megfelelnek-e a nemzetközi elvárásoknak, másrészt, egyes esetekben ajánlásokat megfogalmazni annak érdekében, hogy az adott ország választási joganyaga és gyakorlata összhangba kerüljön ezen kötelezettségvállalásokkal. Általánoságban elmondható, hogy a nemzetközi megfigyelők jelenléte minden esetben bizalomerősítő szerepet játszik az adott ország választási folyamata során.
Az ENSZ nemzetközi választási megfigyelés alapelveiről szóló nyilatkozata a következőképpen határozza meg a választási megfigyelés fogalmát: „rendszeres, átfogó és pontos információgyűjtés; ezen információk pártatlan és szakszerű elemzése, és a választási eljárásokról szóló olyan következtetések levonása, amelyek a lehető legpontosabb információkon alapulnak.
Az EU választási megfigyelő missziók legrészletesebb módszertani keretét az uniós választási megfigyelési kézikönyv tartalmazza. A Kézikönyvet elfogadása után először 2002-ben tették közzé, majd két alkalommal (2008-ban és 2016-ban) felülvizsgálták.
Az uniós választási megfigyelő missziókat a fogadó állam meghívására küldik ki, amennyiben az Unió azt indokoltnak ítéli, és úgy véli, hogy a misszió hozzájárul a demokratikus folyamat megerősítéséhez. Az egyes meghívások elfogadása előtt – rendszerint a választás napja előtt 4-6 hónappal – az Unió előzetes feltáró missziót végez, hogy megbizonyosodjon arról, valóban hasznos, kívánatos és megvalósítható-e a teljes körű uniós választási megfigyelő misszió kiküldése. A jellemzően két hétig tartó előzetes feltáró misszió azt is megvizsgálja, hogy ha már járt korábban a térségben uniós választási megfigyelő misszió, milyen mértékben valósították meg annak ajánlásait.
Az európai uniós választási megfigyelő missziók annyiban atipikusak, hogy magától az Uniótól is függetlenek. A többi megfigyelési misszió – például az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR), a Nemzetközösség, a Carter Center vagy az Afrika Unió – a kiküldő szervezet nevében teszi meg észrevételeit a választási folyamatról; az uniós választási megfigyelő misszió azonban nem az Unió nevében nyilatkozik. A Kézikönyv szerint „az uniós választási megfigyelő misszió függetlenül teszi meg megállapításait és vonja le következtetéseit […]. Bár szorosan együttműködik az uniós intézményekkel, az uniós választási megfigyelő misszió az Európai Külügyi Szolgálattól, az Európai Bizottságtól és az országban működő uniós küldöttségétől elkülönülő, saját mandátum alapján végzi tevékenységét”. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a választási megfigyelések metodológiája a nemzetközi szervezetek körében nagyon hasonló.
A választási megfigyelés prioritásait az adott évre az EU Külügyi Szolgálata állítja össze a tagállamokkal és az Európai Parlamenttel egyeztetve, figyelembe véve a közös költségvetésben erre a célra fordítható finanszírozási keretet. A fogadó ország a meghívás elfogadása után egyetértési megállapodást ír alá az Európai Unióval, amely rögzíti a misszió alapvető részleteit.
A választási megfigyelői missziók struktúrája
Az uniós megfigyelők rövid vagy hosszú távon végezhetik tevékenységüket. A megfigyelők munkáját nyolc-tíz szakértőből álló szakértő-elemző csoport irányítja a fővárosban.
A Kézikönyv szerint „az uniós választási megfigyelők kötelesek szigorúan függetlenül, a választási folyamatban érintett bármely fél javára történő részrehajlástól mentesen eljárni.” A Kézikönyv azt is előírja, hogy „az uniós választási megfigyelő misszió független a megfigyelt országban éppen végrehajtás alatt álló uniós finanszírozású technikai segítségnyújtási projektektől”. A választási megfigyelők függetlenségét az ENSZ nemzetközi választási megfigyelés alapelveiről szóló nyilatkozata is előírja.
A választási megfigyelői missziót minden esetben egy Európai Parlamenti képviselő irányítja. Ő képviseli a missziót a fogadó ország hatóságai előtt, nyilatkozik a sajtónak, a missziót követően pedig bemutatja és átadja a misszió jelentését.
A 8-12 főből álló szakértői csoport (Core Team, a továbbiakban CT) tagjai a politikai elemző, ország-szakértő, jogi elemző, választási elemző, sajtó elemző, média elemző, kampány finanszírozási elemző, social media elemző, illetve 1-2 megfigyelői koordinátor. Kiutazásukra többnyire a választásokat megelőző 40. nap környékén kerül sor és a választásokat követően megközelítőleg 20-30 napig maradnak, lefedve ezzel a választási időszak teljes folyamatát. Előkészítik a hosszú és rövid távú, illetve a helyileg akkreditált választási megfigyelők érkezését, felkészítését, koordinálják munkájukat, elemzik, értékelik az általuk szerzett információkat, megfigyeléseket, és jelentéseket készítenek az EU bizottsága részére.
A fogadó ország méretének és politikai helyzetének függvényében 10-50 hosszú távú megfigyelő (Long Term Observer, a továbbiakban LTO) kiutazására kerül sor, többnyire a választásokat megelőző 30. nap környékén és a választásokat követően megközelítőleg 7-10 napig maradnak, lefedve ezzel a választási időszak szinte teljes folyamatát. Párban dolgoznak egy-egy számukra kijelölt régióban (Area of Responsibility, a továbbiakban AoR). Munkájuk során a teljes választási folyamatot vizsgálják, elemzik, értékelik, és arról a CT számára folyamatosan jelentéseket készítenek. Előkészítik továbbá a rövid távú megfigyelők (Short Term Observer, a továbbiakban STO) érkezését, felkészítését, koordinálják és értékelik a munkájukat.
A hasonló nagyságrendű rövid távú megfigyelői csapat rendszerint a választást megelő 7. napon érkezik az országba, és a szavazás technikai lebonyolítását, illetve a szavazatszámlálást és összesítést figyelik meg. Rendszerint a választást követő 3-5. napon hagyják el az országot.
A rövid távú megfigyelőkhöz többnyire a fogadó országban akkreditált nagykövetségekről és az EU Bizottság delegációjáról, valamint az Európai Parlamentből helyileg akkreditált rövid távú megfigyelők (Locally Recruited Short Term Observer, a továbbiakban LSTO) csatlakoznak a választást megelőző napon.
A missziók technikai lebonyolításáért a választási megfigyelést megelőzően pályáztatás útján kiválasztott Service Provider, továbbiakban SP felel.
A választási megfigyelés menete
A választás nem egynapos esemény, hanem számos szakaszból felépülő folyamat. A választási időszak kezdetét a választási kampány elindítása fémjelzi, amelynek időzítése országonként eltérő. A választási időszak végét a választások utáni jogorvoslati eljárás lezárása jelenti. Az uniós választási megfigyelő misszió a választási ciklus egészét lefedi, a választásokat megelőző szakasztól a választás napján keresztül a választást követő időszakig.
Az uniós választási megfigyelő misszió logisztikai, biztonsági és adminisztratív támogatását a Bizottság által szerződtetett szolgáltató biztosítja (Service Provider, továbbiakban SP). Elsőként, a választás napját megelőző 60. nap környékén érkeznek a helyszínre és előkészítik a misszió felállítását, működését: szállásfoglalás, irodabérlés, berendezés, konferenciaterem bérlés, gépkocsik bérlése, sofőrök, asszisztensek toborzása és képzése, mobiltelefonok, tabletek, laptopok beszerzése, szolgáltatók kiválasztása, EU logós láthatósági felszerelés beszerzése, kapcsolat a helyi rendőrséggel, biztonsági szervekkel, kórházakkal, missziós orvos és kórház kiválasztása, stb.
A 8-12 főből álló szakértői csoport, (Core Team, továbbiakban CT) 45-50 nappal a választás (E-day) előtt érkezik a fővárosba (E-day-45). (Jogi, választási, politikai, kampányfinanszírozási, média, sajtó, biztonsági szakértők). Ők készítik elő a hosszú, majd a rövid távú megfigyelők érkezését, koordinálják munkájukat értékelik, elemzik, összesítik megfigyeléseiket, illetve ők maguk is folytatnak megfigyeléseket többnyire a fővárosban az országos szintű szevezetekkel, jelöltekkel, pártokkal. A CT készíti elő a főmegfigyelő (EP képviselő) találkozóit. A CT állítja össze a misszió során majd azt követően a választásról készült jelentést.
A hosszú távú megfigyelők (Long Term Observer, továbbiakban LTO) a fogadó ország különböző régióiban dolgoznak, és a kampány elindításától kezdve egészen a végleges eredmények bejelentéséig és a jogorvoslati eljárás lezárultáig a helyszínen maradnak. Az LTO-k a számukra kijelölt régióban felveszik a kapcsolatot a helyi hatóságokkal, választási bizottsággal, pártokkal, képviselőkkel, jelöltekkel, a sajtó képviselőivel, NGO-kal, más megfigyelő szervezetekkel, rendőrséggel. Megfigyelik a kampány alatti tevékenységüket, értékelik a jogszabályok értelmezését, betartását, alkalmazását, a választásokban részt vevők felkészültségét, a hatóságok pártatlanságát és függetlenségét, a média szerepét, a médiához való egyenlő hozzáférés esélyét, a média tájékoztatásban betöltött szerepét, a választók tájékoztatását, a nők szerepvállalását, a kisebbségek helyzetét, a pártok finanszírozását, kampánytevékenységét, a jelöltek egyenlő esélyeit. Megbeszéléseik és személyes megfigyeléseik alapján átfogó elemzést készítenek a választási előkészületek, a szavazás, a számlálás, a szavazatok összesítéséről, a jogorvoslati lehetőségekről. A folyamat végén javaslatokat dolgoznak ki esetleges javítási lehetőségekről.
A rövid távú megfigyelők (short term observer, továbbiakban STO) a választás napja előtt és után töltenek néhány napot a helyszínen, és a szavazás menetét figyelik meg 8-10 választókörben, majd egy választókörben a szavazatszámlálást, és a szavazatösszesítést.
Az uniós választási megfigyelő misszió röviddel a választás napja után (rendszerint két napon belül) nyilvános előzetes közleményt tesz közzé a főmegfigyelő elnökletével rendezett sajtókonferencián. A választási folyamat lezárultától számított két hónapon belül kerül közzétételre az átfogó zárójelentés, amely ajánlásokat tesz a fogadó ország hatóságainak a jövőbeni választások keretének javítására. Az uniós választási megfigyelő missziók zárójelentéseikben az alábbi értékelési területről mondanak véleményt: politikai háttér; jogi keret (beleértve a választási rendszert); a választások igazgatása, a választásra jogosultak nyilvántartásba vétele, a pártok és a jelöltek nyilvántartásba vétele, választási kampány, a választással kapcsolatos erőszak, média, a választással kapcsolatos online tartalmak, panaszok és fellebbezések, emberi jogok (többek között a nők, a kisebbségek és a fogyatékossággal élők részvétele, a civil társadalom szerepe, a választás napja, eredmények és a választás utáni helyzet.